Az idén 566 milliárd forintból valósultak meg útépítések és fejlesztések Magyarországon, ami rekordnak számít – hangoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára. Jövőre csaknem 160 kilométer gyorsforgalmi út megépítését tervezik.

Schanda Tamás Rajkán, az M15-ös autóút kétszer kétsávos autópályává bővített szakaszának átadásán elmondta, hogy ez a beruházási összeg az évek óta kiemelkedően jó, az európai uniós átlagot is meghaladó gazdasági teljesítménynek köszönhető.

A megfelelő úthálózat meghatározó jelentőségű a gazdasági versenyképesség szempontjából, mert a fenntartható gazdasági fejlődést csak színvonalas infrastruktúrával lehet elérni – mondta az államtitkár.

Emlékeztetett: a kormánynak az a terve, hogy bekapcsolja a gyorsforgalmi úthálózatba a megyei jogú városokat és kiemelt gazdasági területeket, elvezesse az autópályákat és autóutakat az országhatárokig, valamint az, hogy harminc percen belül az ország bármely pontjáról elérhető legyen egy négy sávos út.

Az M15-ös autópályáról azt mondta, hogy ez egy régi és nagy adóssága volt a kormánynak. A tavaszi befejezési határidő előtt elkészült bővítéssel teljes értékű autópálya összeköttetés jött létre Budapest és Pozsony között, amelynek nemzetstratégiai jelentősége van – hangsúlyozta. A sztráda mindegyik sávja tejes hosszában szerda estétől járható.

Hozzátette, hogy az országban összesen 15 helyszínen zajlik gyorsforgalmi útépítés, amelyek legkésőbb 2022-ig elkészülnek, emellett a Felvidék felé 2020-ban adják át a komáromi Duna-hidat, 2021-ben pedig elkészül az M30-as befejező szakasza, amellyel Budapest felől Miskolc érintésével Kassáig lesz kiépült sztrádakapcsolat.

Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta: jövőre csaknem 160 kilométer új gyorsforgalmi út átadása várható, építésük összértéke megközelíti a 390 milliárd forintot. Várakozása szerint az M0 és Abony közötti M4-es autópálya-szakasz tehermentesíti a 4-es főút több részét. Megépül az M4 Berettyóújfalutól az országhatárig tartó szakasza, Egert az M25-ös összeköti az M3 autópályával, kiépül Sopron gyorsforgalmi kapcsolata az M85 Csorna utáni folytatásával, Zalaegerszeg és az M7-es autópálya közelében az M76 új szakaszai épülnek meg, és véget ér az M0 déli szakaszán a korszerűsítés első üteme. Az új komáromi híd az első fél év végén nyílhat meg a forgalom előtt.

Az idei útátadásokat összefoglalva üdvözölte, hogy a Békéscsaba gyorsforgalmi bekötését biztosító M44 leghosszabb szakaszát adták át Tiszakürt és Kondoros között. Kecskemét és a Viharsarok felé is maradt még megépítendő szakasz, de már most húsz perccel csökkent a menetidő Budapest és a békési megyeszékhely között – tette hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a 21-es főút négysávúsításával magas szintű közúti kapcsolat jött létre az M3 autópályától Salgótarjánig, és Kaposvár megközelíthetőségét is jelentősen javította, hogy a várost az M7-es autópályával összekötő 67-es út több mint 33 kilométeren négysávossá bővült.

Ebben a hónapban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) finanszírozott közúti beruházások is befejeződtek, így Szlovénia felé az M70-es teljes hosszán négy sávon lehet eljutni az M7-esről, az M15-ös autóút kibővítése pedig Budapest és Pozsony között teremtette meg a „teljes értékű autópályás összeköttetést”. Az M2-es gyorsforgalmi úton 20-25 perccel rövidült a menetidő Budapest és Vác között a bővítésnek köszönhetően – mondta el Mosóczi László.

Kitért arra is, hogy elkészült a 710-es főút bekötése az M7-es autópályába, Nyíregyházán pedig az elkerülő út építésének folytatása tovább csökkenti a zaj- és légszennyezést.

Mosóczi László közlése szerint érdemben haladnak a megyei jogú városok bekötésével is: jövőre elkészül az M85-ös Csorna és Sopron között, és befejeződik az M3-astól Egerig vezető sztráda fejlesztése. A tervek szerint átadják a komáromi Duna-hidat is.

Beszélt az államtitkár az M0-sról is. Hangoztatta, hogy egy Budapest méretű város körül minden épeszű szakmai megfontolás szerint teljes autópálya-gyűrűt érdemes építeni. Az északi szektor tervei már rendelkezésre is állnak, a még hiányzó szakasz esetében pedig a soron következő kormányzati felülvizsgálat részeként kérnek felhatalmazást arra, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készíthessenek.

Vasúti projektekre jövőre minden korábbinál többet, csaknem 300 milliárd forintot fordít a kormány uniós társfinanszírozással. A legfontosabb beruházások a Rákos-Hatvan és a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonatszakaszon zajlanak, de befejezik a Püspökladány-Debrecen és a Szombathely-Kőszeg vonalak fejlesztését is. Jövőre forgalomba állnak az első emeletes motorvonatok a legforgalmasabb – váci és ceglédi – vonalakon.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány a fenntartható gazdasági növekedés alapfeltételének tekinti a magas szolgáltatási színvonalú közlekedési hálózatok fenntartását, és folyamatos bővítését, hiszen ez határozza meg az érintett térségek fejlődését, az ott lakók életminőségét, a vállalkozások versenyképességét. 2016 és 2024 között csaknem 5000 milliárd forint hasznosul a már befejezett, kivitelezés alatt álló vagy előkészületben lévő közúti és vasúti fejlesztésekben. A gazdasági növekedésnek köszönhetően a közúthálózat korszerűsítésére szánt 3200 milliárd forint nagyobbik részét, 1800 milliárd forintot a költségvetés fedezi – tette hozzá.

Kondrik Kornél, a NIF Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese közölte, hogy a társaság idei teljesítménye csaknem 22 százalékkal felülmúlja a tavalyit, várhatóan bruttó 838 milliárd forint körül alakul. Jövőre 663 milliárd forint lehet a teljesítmény összértéke – tette hozzá.

Idén 41 útépítési projektben működtek közre kivitelezőként, ebből 638 kilométer volt gyorsforgalmi út. A kivitelezési projektjeik szerződött összértéke jelenleg eléri a 2400 milliárd forintot. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére több mint 81 kilométeren végeznek kivitelezést több mint 10 milliárd forint értékben.

(Forrás: ITM/MTI, fotó: Botár Gergely/kormany.hu)