A fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak októberben az egy évvel korábbiaknál, szeptemberhez viszonyítva 0,6 százalékkal emelkedtek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Tavaly októberhez viszonyítva az élelmiszerek áremelkedése a szeptemberi 5,1 százalékról 5,4 százalékra fokozódott. Ezen belül gyorsult 15,5 százalékosra a sertéshús drágulása, a párizsi- és kolbászféléké 10,8 százalékosra, a cukoré 8,1 százalékosra. A kenyér ára 6,7, a liszté 5,8 százalékkal volt magasabb a tavaly októberinél. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) drágulása az előző havi 6,5 százalékról 5,3 százalékra szelídült. A zöldségek már 3,2 százalékkal olcsóbbak lettek, mint tavaly októberben, a gyümölcsök viszont 5,4 százalékkal drágábbak és a burgonyáért még mindig 14,7 százalékkal kellett többet fizetni.

Az üzemanyagok ára a szeptemberi 4,6 százalék után októberben is 4,0 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy éve.

A szolgáltatások tarifái az előző havi 3,4 százalék után októberben 3,3 százalékkal emelkedtek. A lakbérek 10,9 százalékkal emelkedtek egy év alatt, a belföldi üdülések 5,9, a külföldiek 1,1 százalékkal drágultak. A telefon és internet tarifák 2,6, a postai szolgáltatások díja 4,0 százalékkal emelkedett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1 százalékkal, a szeszes italok ára átlagosan 4,8 százalékkal emelkedett, úgy, hogy az égetett szeszes italok 8,9 százalékkal drágultak, a bor viszont olcsóbb lett, mint tavaly volt.

A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,0 százalékkal, a szén 6,7 százalékkal drágult.

A tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 1,5 százalékkal maradt el a tavaly októberitől, a használt autók azonban továbbra is csaknem 8 százalékkal, a számítástechnikai cikkek és telefonok pedig 5,2 százalékkal olcsóbbak.

Január-októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

A maginfláció a szeptemberi 3,9 százalékosról 4,0 százalékra emelkedett ugyanúgy 0,1 százalékponttal, mint az átfogó mutató. A maginfláció májusban volt legutóbb ilyen magas, amikor idei tetőpontján, 3,9 százalékon állt a fogyasztói árindex.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által számolt és a tartósabb inflációs tendenciákat megragadni hivatott mutatók közül az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,3 százalékponttal 3,7 százalékra, a keresletérzékeny termékek inflációja 0,2 százalékponttal 3,3 százalékosra emelkedett, míg a ritkán változó árú termékek inflációja 0,1 százalékponttal 3,3 százalékosra lassult.

Az októberi inflációs adatokat értékelve a jegybank úgy ítélte meg, hogy a költségváltozásokra érzékenyebb termékek, mint az élelmiszerek és üzemanyagok szerepe az infláció emelkedésében enyhén emelkedett az előző hónaphoz képest.

Elemzésében a jegybank rámutatott: a feldolgozott élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai emelkedtek októberben, amit elsősorban a tej és tejtermékek áremelkedése magyarázott.

A szeptemberi adatok az MTI által megkérdezett elemzők szerint továbbra is az infláció kettőségét támasztják alá: a bérkiáramlás miatt egyes szolgáltatások ára meredeken emelkedik, míg az importált infláció a tartós fogyasztási cikkek árának csökkenésén keresztül lassítja az áremelkedés ütemét. Az élelmiszerárak emelkedése mögött a sertéspestis hatása fedezhető fel.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg, míg egyes piaci szolgáltatások árai meredeken emelkednek részben a bérnyomás miatt is, az importált infláció negatív, ugyanis a legnagyobb mértékben a tartós cikkek árai estek, ami igazolja az MNB várakozásait.

Az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadása miatt decemberre ismét 4 százalék fölé ugorhat az infláció, így éves átlagban 3,4 százalékos inflációra számít a Takarékbank elemzője a tavalyi 2,8 százalék után. Jövőre bázishatások és az alacsony importált infláció miatt 3,1 százalékos átlagos inflációra számítanak, míg az első hónapokban 4 százalék közelében lehet az infláció, májustól egyes hónapokban ismét 3 százalék alatti inflációt várnak, így jövőre nem lesz szükség a monetáris kondíciók szigorítására.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is arra helyezte a hangsúlyt, hogy az infláció kettős természete megmaradt: az alacsony importált inflációból eredő dezinflációs hatásokat ellensúlyozza az élénk belső keresletből eredő magasabb infláció.

Az év hátralévő két hónapjában már látványosabb lehet az infláció gyorsulása, s az év végére 4 százalék közelébe emelkedhet az éves index. E mögött azonban leginkább technikai hatás, azaz a tavalyi alacsony bázisadatok állnak. Az átfogó mutató gyorsulása így vélhetően átmeneti lesz, és a jövő év második felétől az Erste Bank szakértőinek várakozása szerint 3 százalék környékére térhet vissza ismét az infláció.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra mutatott rá, hogy tavasz óta először gyorsult az inflációs mutató. A piaci várakozással szemben bekövetkezett árszínvonal emelkedés egyértelműen az élelmiszerek árában bekövetkezett változásokhoz köthető. A sertésinfluenza hatása már a feldolgozott élelmiszerek árába is begyűrűzött. Ennek fényében érthető, hogy miért emelkedett a maginfláció is 4 százalékra, amiben azonban szerepet játszik a dohánytermékek jövedéki adójának emelése is. A tartós fogyasztás cikkek áralakulása viszont mérsékelte a mutatót.

Előre tekintve a friss adat azt is jelenti, hogy a szeptemberi mélypont után már októberben elindult és várhatóan az év végéig kitart az infláció gyorsulása és nem elképzelhetetlen, hogy az átfogó inflációs mutató a 4 százalékot is megközelíti az év végén.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megjegyezte, hogy az elemzői várakozásokat kismértékben meghaladta az októberi infláció, bár a jegybanki cél közelében alakult. Gyorsult az élelmiszerek áremelkedése. Érdemesnek tartotta ugyanakkor megjegyezni, hogy a maginfláció, amelyre döntéseinél a jegybank nagyobb hangsúlyt fektet, elérte a jegybanki toleranciasáv tetejét, ami indokolhatja a monetáris kondíciók szigorítását. Amennyiben az olaj ára ismét emelkedésnek indul, akkor az infláció tartósan a jegybanki cél fölé kerülhet. Ugyanakkor a monetáris kondíciók változtatására legkorábban decemberben, az új inflációs jelentés megjelenése idején kerülhet sor, addigra azonban rendelkezésre állnak majd a harmadik negyedéves GDP-adatok, amelyek szintén befolyásolhatják a jegybank döntését.

(Forrás: MTI)