Ha munka van, akkor lesznek dolgozni akaró fiatalok is, ha munka van, minden van – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a XVIII. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján hétfőn a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.

A kormányfő a fesztivál nyitórendezvényén úgy fogalmazott: biztos abban, hogy a mai fiatalok nem akarnak kamu életet, nem akarnak alibi állást, nem akarnak felnőtt fejjel is a szüleik pénzén élni, hanem saját értelmes életet akarnak, értékes tudással, komoly kihívásokkal és sikerekkel. „Mert képesek rá. Mert önök képesek akarnak lenni erre” – húzta alá, és megjegyezte: ezt érzi minden évben, amikor végignéz a széksorokon, és látja, „hogy az ország jó kezekben lesz.”

Orbán Viktor azt mondta a versenyző fiataloknak, hogy „egy reményteli és jó okkal bizakodó ország diákjai.” Hozzátette: ma egymillióval több ember dolgozik Magyarországon, mint 15 éve, és a biztos megélhetéshez „nem kell állami állás után kuncsorogni.”

A miniszterelnök azt kérte a fiataloktól, hogy legyenek büszkék a szüleikre, mert nekik köszönhető, hogy Magyarországon ismét a szakmáké a jövő.

Felidézte: 2010-ben, amikor nemzeti kormány alakult, Magyarország „leginkább egy csődtömeg volt”. Az volt a közmeggyőződés, hogy munkából nem lehet megélni, ezért milliószám éltek emberek segélyből, ügyeskedésből, a szabályok kijátszásából, vagy kerestek valami állami állást – mutatott rá. Úgy folytatta: a legtöbben akkor még gimnáziumba igyekeztek, hogy onnan a felsőoktatásba mehessenek. „Sokan jobban bíztak egy darab papírban, mint a saját tudásukban, szorgalmukban és akaraterejükben” – fogalmazott, kiemelve: az ilyen országnak nincs jövője, az ilyen ország „végelgyengülésre van ítélve, és előbb-utóbb dögrovásra is jut.”

„A mi nemzedékünk ebbe nem akart beletörődni” – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: nem törődtek bele, hogy gyerekeik és unokáik egy „vergődő, talpra állni képtelen, reménytelen lelkületű országban nőjenek fel.”

„Önök büszkék lehetnek a szüleikre, akik kemény munkával kirántották Magyarországot a csődhelyzetből, talpra állították és visszaadták az önbizalmát” – fogalmazott.

Orbán Viktor a fiatalokhoz szólva azt is kiemelte: a szüleiknek köszönhetik, hogy a munka visszanyerte becsületét, és a fiatalok többsége ismét biztos szaktudást akar a kezébe.

„Nekik köszönhetik, hogy a legkorszerűbb szakképzést építettük ki Magyarországon, 140 milliárd forint értékben fejlesztettük a szakmunkásképző helyeket, tantermeket, új épületeket, gépparkokat. Nekik köszönhetik a szakmunkás ösztöndíjrendszert, a munkáshitelt és a 25 év alattiak adómentességét. Nekik köszönhetik, hogy egy jó asztalos ma már havi 800 ezer forintot is hazavihet, egy jó villanyszerelő havi egymilliót is megkereshet, és önök ennél is többet fognak keresni, ha rendesen kitanulják a szakmájukat és elég szorgalmasak lesznek” – magyarázta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint a jövőben csak olyan ország lehet sikeres, amely megbecsüli a tehetséges, szakmájukat magas szinten művelő embereket, Magyarország pedig ilyen ország – emelte ki.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladata az, hogy a gazdasági kihívásokból lehetőségeket teremtsen a vállalkozók számára – mondta az MKIK általános alelnöke a XVIII. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján.

Pintér-Péntek Imre szerint a vállalkozások akkor lehetnek sikeresek, ha alkalmazkodnak a változásokhoz és felkészülten várják az előttük megnyíló esélyeket. A kormány és az MKIK aláírásra váró szerződése 5 évre kijelöli a teendőket, de a sikerhez az is kell, hogy jó szakemberek lássák el a feladatokat – hívta fel a figyelmet.

Az érdekképviselet vezetője a jövő megkerülhetetlen gazdasági szereplőjének nevezte azt a majdnem 200 diákot, akik több mint 50 szakmát képviselve versenyeznek a 2 napon át tartó rendezvényen.

„Sztárokat nemcsak a labdarúgásban, hanem a szakmákban is ki kell nevelni, hiszen a legjobbak már most nyertesnek tekinthetik magukat. Az önbecsülés indokolt tehát, de köszönet illeti a szülőket és a tanárokat is, akik ezt a nagyszerű célt elérhetővé teszik” – fogalmazott.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint a nehézségekre közösen kell válaszokat keresni. Papp Zsolt György hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági kihívásokra válasz lehet a gépesítés, az öntözés, a korszerű fajtaválasztás, de a magyar agrárium és élelmiszeripar nem lehet sikeres jól képzett szakemberek nélkül.

Elmondta, hogy belföldön 141 intézményben működik középfokú agároktatás, és az itt tanulók lesznek azok, akik a fenntarthatósághoz és hatékonysághoz nélkülözhetetlen újításokat az oktatásból kilépve alkalmazni fogják.

Úgy vélte, az aszály és más időjárási változások, a fogyasztói szokások átalakulása mellett újabb kihívást jelentene Ukrajna uniós csatlakozása, hiszen nemcsak a felvevőpiacokat venné el, hanem a Magyarország számára jogos és nélkülözhetetlen fejlesztési forrásokat is.

A NAK elnöke leszögezte: ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a kormány kiemelten támogatja a vidékfejlesztést, a mezőgazdaság pedig Magyarországon kiemelt jelentőségű ágazatnak számít.

(Forrás: MTI, fotó: Máthé Zoltán)