Áprilisban 10,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az előző év azonos időszakához képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A járványügyi veszélyhelyzet és a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással volt.

Az előző hónapban, márciusban még 3,5 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított kiskereskedelmi forgalom, mert tartott még az élelmiszerek és gyógyszerek, gyógyászati termékek felvásárlása és a kijárási korlátozások nem sújtották az egész hónapot.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 0,4 százalékkal csökkent a forgalom áprilisban az egy évvel korábbihoz mérve. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,5 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 9,5 százalékkal csökkent.

Az iparcikkek zömét árusító nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 14,8 százalékkal eset vissza a forgalom az előző havi stagnálás után, amelyet gyakorlatilag a gyógyászati termékek kiugró kereslete tartott fenn. Az iparcikk jellegű vegyesboltokban 8,2 százalékkal, a gyógy- és illatszertárakban 14,9 százalékkal csökkentek az eladások. A bútort és műszaki cikkeket árusító üzletekben 23,8 százalékkal, a könyveket, számítástechnikai és egyéb iparcikkeket árusító boltokban 36,9 százalékkal esett vissza a forgalom. A használtcikkek kereslete 79,6 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeli-üzletekben 89,8 százalékkal zuhant a forgalom.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból áprilisban 12,5 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene több mint duplájára, 103,5 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyag kiskereskedelemben a márciusi 16,7 százalékosnál is jobban, 26,3 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az áprilisi kiskereskedelmi forgalom csökkenését teljes egészében a koronavírus-járvány hatása okozta: a naptárhatással kiigazított forgalom 10,2 százalékos csökkenéséből 17 százalékpontot magyaráz a járvány által előidézett veszélyhelyzet. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek volumenindexe 26, míg az üzemanyag-forgalom 30 százalékponttal alacsonyabb annál, mint ami a korábbi adatok alapján becsülhető. Az élelmiszerüzletek forgalmán csak kis mértékben volt érezhető a koronavírus hatása.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 33 százalékkal estek vissza.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat áprilisi forgalma folyó áron 910 milliárd forint volt.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 53 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 11 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az év első négy hónapjában 2,5 százalékkal nagyobb volt az üzletek naptárhatástól megtisztított forgalma, mint a múlt év azonos időszakában. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 7,0 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,8 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,6 százalékkal csökkent az értékesítés volumene.

81 hónapja tartó növekedés tört meg azzal, áprilisban csökkent az ágazat teljesítménye. Az adatok gyűjtésének kezdete, 2000 januárja óta nem tapasztalt mértékű visszaesés azonban átmeneti jellegű, a folytatásban fokozatos javulás várható – véli az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Kiemelik: a csomagküldő és internetes kiskereskedelem a tavaly áprilisi adatokhoz képest több mint kétszeresére növelte forgalmát, amely a teljes forgalom nyolcadát tette ki. A 114 milliárd forintos értékesítési volumen minden korábbi havi adatnál magasabb, több mint negyedével múlja felül az eddigi rekorder 2019 decemberi teljesítményt. A kiugró növekedéshez hozzájárult, hogy a kormány megkönnyítette az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem végzését a vállalkozások számára. A veszélyhelyzet idején e tevékenységek bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytathatóak, ha a kereskedő napi fogyasztási cikket vagy éttermi ételt forgalmaz.

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: „Az üzletek, bevásárlóközpontok újranyitásával, az elhalasztott vásárlások pótlásával ismét emelkedő pályára állhat az ágazat. A második negyedévben átmeneti mérséklődés, majd fokozatos javulás, idővel a magas fogyasztási dinamika visszatérése jelezhető előre.”

A kiskereskedelmi forgalom májusi adatai már élénkülést mutathatnak az áprilisi mélypont után az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint is.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva hangsúlyozta: jelentősen zuhant a kiskereskedelmi forgalom áprilisban a járványügyi veszélyhelyzet és a kiskereskedelmet is érintő korlátozó intézkedések miatt, a forgalom 10,2 százalékos éves visszaesése ugyanakkor kissé kedvezőbb a piaci várakozásnál.

A szakértő szerint bár a korlátozások részben életben maradtak, a rendkívüli, soha nem látott mértékű visszaesés nem ismétlődik meg májusban, az élelmiszer- és a nem-élelmiszer kereskedelem enyhe élénkülésére számít.

A veszélyhelyzet nagy nyertese egyértelműen a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volt. Virovácz Péter kommentárjában úgy fogalmazott: márciusban kisebb csalódást keltett a 40 százalék körüli növekedési adat, de a korlátozások teljes körűvé válásával a fogyasztók egyértelműen az online vásárlást preferálták, 104 százalékkal nőtt az előző év áprilisához képest a forgalom.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában kiemelte: azok az üzletek, amelyek vidéken május elejétől, a fővárosban és Pest megyében május közepétől újraindulhattak, várhatóan viszonylag gyorsan a korábbihoz hasonló forgalmat produkálhatnak, és a kiesett forgalom egy részét is bepótolhatják.

Az üzemanyag-forgalom helyreállása ugyanakkor az irodai munkavégzéshez való nem teljes visszatérés és a mérsékelt turizmus, illetve nemzetközi utazások miatt lassabb lesz és itt a korábbi fogyasztás bepótlása sem várható – jelezte.

A szakértő szerint a következő hónapokban az áprilisinál kedvezőbb adatok várhatók, a májusi adat azonban a fővárost és Pest megyét érintő korlátozások, valamint ezzel párhuzamosan az elmaradt vásárlások bepótlása miatt jelentős bizonytalanságot rejt.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint májusban már lényegesen kisebb lehet a visszaesés mértéke, júniustól pedig ismét növekedést mutathat a kiskereskedelmi forgalom. A járványhelyzet előtti szint elérése az idei év végén, a jövő év elején várható, a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre tehető.

A szakértő éves átlagban 1,5 százalékos növekedésre számít, amit jövőre 5 százalék feletti növekedés követhet.

A kiskereskedelem élénkülését támogatja a kiemelkedő, január-márciusi 9,1 százalékos bérnövekedés, az egészségügyben és oktatásban megvalósuló további kétszámjegyű béremelések, a háztartások megtakarításainak elmúlt években történt látványos növekedése, a számos szolgáltatás leállása miatt megugró megtakarítások, valamint a következő hónapokban várható elhalasztott fogyasztás megjelenése is – mutatott rá.

Ezzel szemben a megugró munkanélküliség, a bércsökkentések, a részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok hátráltathatják a kilábalást, bár egyes ágazatokban már megkezdődött a munkaerő visszavétele is, így a munkaerőpiac stabilizálódhat – jelezte Suppan Gergely.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, még bizonytalan, hogy a kiskereskedelmi forgalomra pontosan milyen hatással lesz a járvány. Kommentárja szerint elképzelhető, hogy június-júliusban az üzletek bezárása miatt elhalasztott fogyasztások egy részét pótolják a vásárlók.

A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy forgalom alakulását nagyban befolyásolja majd a bérek, a foglalkoztatottság szintje, a munkanélküliség alakulása. Hozzátette azt is, hogy a visszaeső autóvásárlások lefelé húzzák majd a mutatót. Kérdésesnek tartja, hogy mennyire válnak óvatosabbá a háztartások, azaz inkább a megtakarítások felé fordulnak-e. A járvány egy esetleges újabb hulláma szintén befolyásolhatja a kiskereskedelmi forgalom alakulását – összegezte.

Németh Dávid májusban kisebb forgalomra számít az egy évvel korábbinál, júniusban-júliusban viszont emelkedésre.

Az euróövezetben a vártnál kevésbé, de így is rekordmértékben csökkent a kiskereskedelmi forgalom áprilisban, amikor is a koronavírus-járvány miatti szigorú korlátozások hatására gyakorlatilag minden árucikk forgalma visszaesett.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában havi összevetésben 11,7 százalékkal, éves szinten pedig 19,6 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom. Elemzők ennél is rosszabb számokat, 15,0, illetve 22,3 százalékos csökkenést vártak.

Az Eurostat adatgyűjtésének kezdete, 1999 óta soha nem mértek havi összevetésben ilyen erős visszaesést. Az előző rekordot a március tartja, 11,1 százalékos zuhanással.

Az Európai Unió egészében havi szinten 11,1 százalékkal, éves összevetésben pedig 18,0 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom áprilisban. Márciusban az előző hónaphoz 10,1 százalékkal, az egy évvel korábbihoz képest pedig 7,6 százalékkal zuhant a forgalom.

Havi összehasonlításban az euróövezetben különösen erősen, 27,7 százalékkal csökkent a benzinkutak forgalma áprilisban. A ruházati termékek és lábbelik forgalma 20,9 százalékkal, az élelmiszer-, alkohol- és dohányáruké pedig 5,5 százalékkal esett vissza. Az unió egészében ugyancsak a benzinkutak szenvedték el a legnagyobb veszteséget, forgalmuk 25 százalékkal csökkent, a ruházati termékek és lábbeliké 21,2 százalékkal, az élelmiszer-, alkohol- és dohányáruké pedig 5,9 százalékkal esett.

Az egyetlen pozitív és nem meglepő adat, hogy az internetes és a postai megrendeléses vásárlások értéke az eurózónában 10,9 százalékkal, az unióban pedig 11,9 százalékkal emelkedett.

Az uniós tagállamok közül havi szinten csak Finnországban emelkedett, 0,3 százalékkal, Svédországban pedig stagnált a kiskereskedelmi forgalom áprilisban. A legnagyobb csökkenést Máltáról jelentették (25,1 százalék), majd Románia (22,3 százalék) és Írország (21,9 százalék) következik.

Éves összevetésben az eurózónában a benzinkutak forgalma 46,9 százalékkal, az élelmiszereken kívüli termékeké pedig 33,6 százalékkal esett vissza, míg az élelmiszer-, alkohol- és dohányáruké 2,5 százalékkal nőtt áprilisban. Az unió egészében a benzinkutak forgalma 42,6 százalékkal, az élelmiszereken kívüli termékeké pedig 29,7 százalékkal csökkent, míg az élelmiszer-, alkohol- és dohányáruké 1,4 százalékkal emelkedett.

Minden országban csökkent éves szinten a kiskereskedelmi forgalom, a legnagyobb mértékben Franciaországban (-31,1 százalék), Spanyolországban (-29,8 százalék), Máltán (-24,8 százalék) és Luxembourgban (-24,7 százalék).

(Forrás: MTI, ITM Kommunikáció)