Home Adózás Erre koncentrál az idén az adóhivatal: a 2016-os ellenőrzési irányelvek

Erre koncentrál az idén az adóhivatal: a 2016-os ellenőrzési irányelvek

0
Erre koncentrál az idén az adóhivatal: a 2016-os ellenőrzési irányelvek

Az adóhivatal nemrégiben tette közzé idei ellenőrzési irányelveit. A legfontosabb tudnivalókat a Mazars szakemberei tekintik át.

Általános célkitűzések

2016-ban a NAV kiemelt célja a gazdaság fehérítése, a csalárd szándékkal létrehozott értékesítési láncok felderítése, a közúti áruforgalom ellenőrzése, valamint a költségvetési bevételek versenysemlegesség fenntartásával történő biztosítása. Meghatározó lesz az ezévtől bevezetésre kerülő adózói minősítésén alapuló ellenőrzések kétirányúsága. A megbízható adózóknál megelőző jellegű ellenőrzések várhatók, tájékoztatással ösztönözve a szabályok betartását. A kockázatos adózók esetében azonban visszatartó és kényszerítő jellegű ellenőrzést, míg a nagy adózóknál folyamatos, magas szintű kontrollt hirdet az adóhatóság.

Mivel a tavalyi évben indított 65 ezer EKAER ellenőrzés 69 százaléka zárult megállapítással, a NAV 2016-ban is gőzerővel folytatja a virtuális szállítmányok felderítését célzó vizsgálatokat. A magas bírságpotencálra tekintettel továbbra is slágertéma lesz a transzferár-kötelezettségek vizsgálata, de az épületek kivitelezésével foglalkozó vállalkozásoknál is 87 százalékos volt a tavalyi megállapítási arány, ezért ők is kiemelt figyelemre számíthatnak.

Az egyes adónemek ellenőrzése során meghatározott célkitűzések

Áfa:

  • értékesítési láncolatok gyors feltárása;
  • a számlázási útvonalak és a hatóság rendelkezésére álló kontrolladatok eltéréseinek hasznosításával a valószínűsíthetően áfa csalásokban résztvevők hatékony kiszűrése;
  • EKÁER-be történő bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése;
  • online pénztárgépekkel kapcsolatos adózói kötelezettségek teljesítésének vizsgálata;
  • a sharing economy (közösségi étkezés, személyszállítás, szálláshely-nyújtás, stb.) terjedésével összefüggésben a folyamatos adóhatósági jelenlét biztosítása;
  • bizonylatok feldolgozásának logikai láncolatában rejlő hibalehetőségek feltárása az adózói elektronikus adatok elemzésével;
  • az elektronikus számlázási mód szélesebb körű alkalmazásának elősegítése.

Társasági adó:

  • társasági adó ellenőrzések hagyományos területei (költségek- és ráfordítások indokoltsága, veszteségelhatárolás, adóalap módosító tételek helyes alkalmazása);
  • kapcsolt vállalkozások közötti költség, ráfordítás elszámolások, az adózónál alkalmazott transzferár képzés gyakorlatának ellenőrzése;
  • adóbevételek csökkenését eredményező agresszív adótervezési struktúrák feltárása;
  • beruházásnak minősülő tételek elszámolásának helytállósága;
  • fiktív számlára alapozott költségelszámolások feltárása;
  • kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos adóalap csökkentések vizsgálata;
  • különféle adókedvezményeket (pl. növekedési adóhitel) érvényesítő adózók vizsgálata;
  • nemzetközi standardokra (IFRS-ek) való áttérésel érintett kör figyelemmel kísérése.

Személyi jövedelemadó:

  • a gazdasági társaságok és a magánszemélyek ellenőrzései egymásra fognak épülni, továbbá, a vagyonosodási vizsgálatok a bűnügyi jelzések alapján indulnak majd;
  • folyamatosan és tartósan veszteséges, és/vagy bevallási kötelezettségüket nem teljesítő egyéni vállalkozók;
  • őstermelők ellenőrzése.

Bérhez kapcsolódó adók, járulékok:

  • be nem jelentett alkalmazottak feltárása;
  • bejelentési, változás-bejelentési kötelezettséget teljesítő, de bevallást be nem nyújtók;
  • a munkaerő kölcsönzéssel a járulékfizetést kikerülni igyekvők;
  • szociális hozzájárulási adókedvezmények ellenőrzése;
  • társaságok vezető tisztségviselőinek biztosítási jogviszonya, járulékfizetési kötelezettségeik ellenőrzése;
  • a foglalkoztatáshoz kötődő közterhek kijátszására létrehozott fantomcégek, illetve az ezek hasznait lefölöző magánszemélyek felderítése.

Az egyes adónemektől független ellenőrzési célkitűzések

Az adózói életút vizsgálatán alapuló ellenőrzések

A NAV kiemelt vizsgálati célként jelöli meg az adóelkerülési céllal létrehozott, valós tevékenységet nem végző, csalárd adózók beazonosítását, amelyek kapcsán nem csupán a gazdasági életből való kiszűrés, hanem a büntetőjogi felelősségre vonás szükségessége is megfogalmazódik. Az ilyen kockázattal érintett adózók fokozott adóhatósági felügyelet alá kerülhetnek.

A rendészeti igazgatási ellenőrzés feladatai

A nemzetközi árukereskedelem áfa- és jövedékiadó ellenőrzésén túlmenően prioritást élvez 2016-tól a harmadik országos határátkelőhelyeken bonyolódó teher- és személyforgalom ellenőrzése, valamint a fémkereskedelemmel, illetve hulladékgazdálkodással érintett adózói kör vizsgálata. Fokozott vizsgálatra számíthatnak a nemzetközi közúti áruszállításban résztvevők is, az ellenőrzések kiterjedhetnek a vezetési és pihenőidőre, valamint a veszélyes áruk szállítására, az előírt műszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokra, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, a rakomány rögzítésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására vonatkozó rendelkezések betartására.

További, adónemtől független ellenőrzési célkitűzések:

  • kiemelt figyelmet kap az engedély nélküli online játékok ellenőrzése, és az online kaszinójáték és távszerencsejáték ellenőrzésére történő felkészülés;
  • készpénzforgalom ellenőrzésének szigorítása;
  • a csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése.

Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök

A mezőgazdasági szektorban:

  • állattenyésztés;
  • fakitermelés;
  • húsfeldolgozás, -tartósítás;
  • hús-kereskedelem.

Az ipari szektoron belül:

  • épületek tervezése és építése.

A kereskedelemben:

  • gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása, kiemelten a használtgépjármű kereskedelme;
  • számítógép, szoftver, elektronikus és telekommunikációs berendezés és egyéb irodagép kis- és nagykereskedelme;
  • élőállat nagykereskedelme;
  • élelmiszer, ital, dohányáru nagy- és kiskereskedelme;
  • elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme;
  • információtechnológiai, híradástechnikai termék nagykereskedelme;
  • fa-, építőanyag-, szaniteráru nagykereskedelem;
  • információ- és kommunikációtechnológiai (IKT) termékek kiskereskedelme;
  • elektromos háztartási készülék kiskereskedelme;
  • háztartási tüzelőolaj, palackozott gáz, szén és tűzifa kiskereskedelme, valamint közvetlen értékesítése házhozszállítással;
  • textil-, lábbeli nagy és kiskereskedelme.

További területek:

  • közúti áruszállítás; egyéb szálláshely-szolgáltatás;
  • éttermi, mozgó vendéglátás;
  • személyszállítás;
  • szépészeti szolgáltatás;
  • üzletviteli tanácsadás;
  • munkaerő-kölcsönzés.

Jövedelmezőség szempontjából:

  • gépjárműalkatrész kiskereskedelem;
  • egyéb információtechnológiai szolgáltatás.

Az esetleges NAV vizsgálatokra való felkészülés részeként érdemes törekedni arra, hogy a cég elnyerje a megbízható adózói státuszt – hangsúlyozzák a Mazars szakemberei.