A következő években folytatódik a magyar gazdaság felzárkózása az európai gazdaságokhoz – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank Inflációs jelentését bemutató sajtótájékoztatón.

Az Inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank megemelte növekedési várakozását idén 4,5 százalékról 4,9 százalékra, a jövő évit 3,3 százalékról 3,7 százalékra.

Balatoni András jelezte: a magyar gazdaság hosszú távú bővülését segíti, hogy a hazai gazdaságban a beruházási ráta világviszonylatban is kiemelkedően magas, idén 29,1 százalékot ér el, e tekintetben az Európai Unióban csak Írország előzi meg.

Az MNB igazgatója kiemelte: az eurózóna gazdaságához való felzárkózásban a magyar gazdaság továbbra is 2 százalékpontos növekedési előnyt mondhat magáénak.

A beruházási ciklus dinamikusabb lehet, mint azt az MNB elemzői korábban várták, a Samsung 390 milliárd forintos beruházása, amellyel a gödi akkumulátorgyártó üzemét bővíti, a GDP-t várhatóan 0,2 százalékponttal megemeli 2020-ban. Ez a beruházás azt is mutatja, hogy a hazai ipar a hagyományos autóipar mellett a korszerű autógyártásban is kiemelt szerepet játszik majd – tette hozzá az igazgató.

A külső konjunktúra alakulásában nem történt változás, azonban a recessziótól való félelmek enyhültek. A külső kereslet visszafogott lesz, ami szerényebb külső inflációs folyamatokkal jár együtt. A magyar gazdaságban a képzett munkaerőért folyó verseny mérséklődött, ami mögött az automatizáció, a munka tőkével való kiváltása áll, a mostani jelekből látszik, hogy a munkaerőpiaci ciklus ugyanakkor túljutott a csúcspontján.

A jegybank igazgatója kitért arra is, hogy a fogyasztás a jövedelmekkel arányosan nőhet, a fogyasztási hitelek a vártnál gyorsabban emelkednek, azonban a nettó megtakarítási ráta nem változik, mivel a bruttó megtakarítások is nőnek.

A beruházások továbbra is kétszámjegyű bővülést mutathatnak, az új építésű lakások száma, átadása az idén tetőzhet. A beruházások bővüléséhez az idén mindhárom szektor hozzájárul, jövőre viszont az állami szektor fejlesztései mérséklődhetnek, amit viszont kompenzál majd a vállalati és lakossági szektor, a beruházási ráta 2023-ig 29-30 százalék között alakulhat, ebben világviszonylatban is kiemelkedő teljesítményt mutat Magyarország.

A költségvetésben csökkenő hiánypálya alakul ki, emiatt a GDP-arányos adósságráta 60 százalék alá csökken 2022-re, a jegybank számításai szerint 58,5 százalékra.

Az ország külső finanszírozási képessége kiegyensúlyozott és pozitív marad, a GDP-hez mérten idén 1,8 százalék, jövőre 2,0 százalék, majd 2021-2022-ben is 1,8-1,8 százalék lesz – jelezte a jegybank igazgatója.

A fogyasztóiár-index 2020 januárjáig főként az üzemanyagárak bázishatásainak és az élelmiszerárak növekedésének következtében emelkedik, majd fokozatos mérséklődést követően az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik – állapítja meg az Inflációs jelentés.

Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévéig a jelenlegi 3,6 százalékos szint közelében alakul, majd csökken, bár az MNB prognózisa szerint a jövő év átlagában 3,6 százalékos lesz, majd 2021-re csökken 3,1 százalékra.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Az elmúlt negyedévben az eurozónában a recessziós félelmek enyhültek, így a magyarországi inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak.

A versenyszférában folytatódik a dinamikus bérnövekedés, ami az idén várható 11,3 százalék után 2020-ban is kétszámjegyű maradhat. A fogyasztás bővülésének üteme az idén várható 4,9 százalékról jövőre 4,2 százalékra, a következő években 3,0-3,1 százalékra mérséklődik. A lakossági megtakarítási ráta tartósan magasan alakul, amit az új lakossági állampapír-konstrukció (MÁP+) is támogat.

A Monetáris Tanács a decemberi Inflációs jelentésben két forgatókönyvet emelt ki. Az elhúzódó globális bizonytalanságok hatásai az alappályához képest alacsonyabb inflációs és visszafogottabb növekedési pályát hozhatnak. A magasabb bérnövekedéssel és dinamikus fogyasztásbővüléssel számoló alternatív pálya erőteljesebb gazdasági növekedéssel és az alappálya előrejelzésnél magasabb inflációval járhat. A kiemelt forgatókönyvek mellett a Monetáris Tanács további szcenárióként a versenyképességi reformok megvalósulását, valamint a nyersanyagárak (sertéshús, olaj) emelkedését valószínűsítő pályákat is tárgyalt.

(Forrás: MTI)