Előfordul, hogy úgy érezzük, hogy egy-egy vásárlás alkalmával nem tisztességesen járt el velünk szemben a kereskedő, pestiesen szólva, hogy átver minket. Honnan ismerhetjük fel, hogy a kereskedő tisztességtelen üzleti gyakorlatot folytat? Mit tehetünk ellene? És ha már megtörtént a baj, hová fordulhatunk?

A tisztességtelen piaci magatartásnak számtalan megnyilvánulási formája van, és sokszor nehéz eldönteni, hogy éppen mivel állunk szemben – hívja fel a figyelmet összeállításában a Budapesti Békéltető Testület fogyasztóvédelmi magazinja, a Mindennapi fogyasztóvédelem.

Ilyen lehet egy „nyereményjáték”, az a helyzet, amikor hangzatos díjakkal vagy igazolásokkal csinál a kereskedő kedvet a vásárláshoz, amikor megtévesztő garanciális feltételekkel vesznek rá a vásárlásra, amikor megtévesztő, vásárlásra ösztönző reklám hatására vásárolunk, amikor csalétkekkel vagy ingyen ajándékokkal vesznek rá minket arra, hogy megvegyük az eladni kívánt terméket, vagy amikor a kereskedő a legbensőbb félelmeinkre próbál hatni és ezzel éri el, hogy megvegyük a portékáját.

Hogyan is néz ez ki a gyakorlatban?

• Nyereményjáték: Amikor a kereskedő azt a benyomást kelti bennünk, hogy megnyertünk, meg fogunk nyerni valamit, vagy amennyiben vásárolunk nyereményhez vagy kedvezményhez juthatunk, miközben ez nem igaz. Az eleve túlárazott termék árából biztosít a „nyeremény hatására” árkedvezményt, vagy ugyan valóban kap nyereményt a vásárló, de annak valódi értéke elhanyagolható a vásárlás összegéhez képest.
• Megtévesztő lehet az ajándék felajánlása is vásárlás esetére. Van, amikor valóban értékes ajándékot kapunk a kereskedőtől, tipikusan ilyen szokott lenni az egyet fizet, kettőt kap akció, vagy amikor egy drágább termék teljes árú vásárlása mellett egy másik, olcsóbb terméket jelentős, 30–70 százalékos árkedvezménnyel tudunk megvásárolni. Megtévesztő piaci magatartást valósít meg ugyanakkor az ajándék, ha értéktelen vagy a megvásárolni ösztönzött termék értékéhez képest elenyésző árú: például egy több százezer forintos egészségügyi termék mellé egy pár tízezer forintosnak titulált – valójában azonban csak párezer forintot érő – edényt vagy kozmetikai terméket kapunk ajándékba.
• Szintén tisztességtelen piaci magatartás, amikor a kereskedő a vásárló hiszékenységével él vissza, és csodát, azonnali gyógyulást, jelentős egészségjavulást ígér: a vállalkozásnak ezt minden esetben hitelesen igazolnia kell. Ne hagyjuk, hogy hírességek nyilatkozatai, ismeretlen orvosi egyletek vagy távoli országok orvosainak „nyilatkozatai” befolyásoljanak minket: ezek gyakran nélkülöznek minden szakmai alapot, és csak az eladás ösztönzését szolgálják.
• A tisztességtelen piaci magatartás körébe tartozik az agresszív kereskedelmi gyakorlat is: ez azt jelenti, hogy a vállalkozás fenyegetéssel, hiedelmekkel visszaélve, erőszakosan, „levakarhatatlanul” akar minket rávenni a vásárlásra. „Meg fogja bánni, ha ezt a lehetőséget kihagyja” vagy „A jogi eljárás elkerülése érdekében haladéktalanul fizessen!”, de ide tartozik az az eset is, amikor a kereskedő kéretlenül rendszeres telefonhívásokkal zaklatja a vásárlót, annak érdekében, hogy az – a további zaklatások elkerülése érdekében – beadja a derekát és vásároljon.

Hová fordulhatunk, ha úgy érezzük, hogy tisztességtelen piaci magatartással találkoztunk?

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt három hatóság is eljárhat. Főszabály szerint a fogyasztóvédelmi hatóság jár(t) el – a január 1-jével megszűnt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság általános jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A megszüntetés mellett a kormány a fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró szerveket is kijelölte közigazgatási hatósági ügyekben: a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát, a Pest Megyei Kormányhivatalt, valamint a fogyasztóvédelemért felelős minisztert.

Ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevekénységével függ össze, amelyet a Magyar Nemzeti Bank felügyel, akkor a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Magyar Nemzeti Bank jár el.

Ha pedig a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el.