Mozgalmas, aktív évet zárt a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti területe és a felügyeletnek is jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar pénzügyi közvetítőrendszer ma erősebb, stabilabb, mint egy éve – mondta Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke az MTI-nek adott interjúban.
Bár az idén a brókerügyek – érthetően – nagy médiavisszhanggal jártak, a felügyelet fokozott aktivitása, határozott fellépése nem csak az elmúlt év újdonsága. Az MNB a felügyeleti feladatok 2013 őszi átvételét követően a korábbi felügyeletektől sosem tapasztalt elszántsággal és határozottsággal tárta fel, szüntette meg az intézményi kockázatokat – emlékeztetett az alelnök.
A bankrendszer stabilitását jelentősen növelte az elmúlt évben mind az elszámolás, mind a forintosítás, ami kivétel nélkül minden érintett adósnak kedvező volt. A banki elszámolás az ügyfeleknek ezermilliárd forintos kárt okozó évtizedes anomália végére tett pontot, s juttatta vissza az embereknek a tisztességtelenül elvont összeget. A fogyasztók devizahiteleinek kivezetése, forintosítása pedig a jövőre nézve szüntette meg a mind az adósok, mind a hitelezők számára jelentős rizikót hordozó árfolyamkockázatot – emelte ki Windisch László.
A kormányzat mellett az MNB szabályozó, felügyelő hatóságként oroszlánrészt vállalt abban, hogy a korábban kialakult magas hitelkockázatok idén úgy tudtak leépülni, hogy eközben a bankrendszer tőkehelyzete, likviditása kiegyensúlyozott maradt. Az elszámolás és forintosítás folyamatát már a felkészülés kezdetétől figyelemmel kísérte az MNB az arra kötelezett intézményeknél, így a lehető legkevesebb hibával zárulhatott ez a gazdaságtörténetileg páratlan kihívást jelentő folyamat. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a korábbi árfolyamváltozások miatt jelentősen megnőtt törlesztőrészletek, és a még mindig nagyszámú fizetésképtelen jelzálogadós problémája további célzott programok kidolgozását teheti szükségessé – jelezte a felügyeleti vezető.
A tőkepiaccal kapcsolatos felügyeleti munkát a brókerügyek és az ezek nyomán a teljes szektorban megindított célvizsgálatok határozták meg 2015-ben. Mindenki számára fájdalmas kijózanodásnak nevezte az alelnök a brókerbotrányok feltárásának folyamatát, hiszen a kilencvenes évek második fele óta, tehát majdnem húsz esztendeje létezett egy súlyos bűnöktől, százmilliárdos nagyságrendű, csak papíron létező befektetésektől terhes „párhuzamos valóság” a tőkepiacon, ami a jegybanki vizsgálatokig észrevétlen maradt. Ezek lezárása, a célvizsgálat-sorozat eredménye és a felügyelet eszköztárának megerősítése segített helyreállítani a szektor biztonságát, és a befektetők bizalmát – mondta a szakember.
Kiemelte, hogy „a vizsgálatok eredményességéhez az új felügyeleti szemlélet és módszertan is hozzájárult: a jegybank hatékony újdonságként alkalmazta a számítógépes adatbázisok helyszíni mentését és azok elemzését, amit a korábbi felügyelet sosem tett meg”. A felügyeleti eszköztár további fejlesztése mellett hosszú távon azonban hasonlóan fontos garancia a fogyasztói-befektetői tudatosság erősítése. Lényeges, hogy az MNB honlapján keresztül a befektetők minél nagyobb számban kérdezzék majd le például az ügyfélszámla-egyenlegüket. A tényleges kontrollfunkcióját ez az új, jövő év februártól működő szolgáltatás csak így tudja elérni.
Az alelnök felvetette azt is, hogy ahogyan a vagyonbiztosítások esetén a biztosító elvárhat ügyfelétől kármegelőzést, például biztonsági zár felszerelését, úgy akár hosszabb távon valamilyen formában a Befektető-védelmi Alap (BEVA) garanciáját is hozzá lehetne kötni az MNB honlapján történő ügyfélkontroll rendszeres gyakorlásához.
Az aktív felügyeleti munka mellett folytatódott a felügyelési módszertan megújítása is, amihez komoly segítséget nyújtott az Országgyűlés által elfogadott új jogi szabályozás is. Az elmúlt év fejlesztéseinek köszönhetően a felügyelet már képes az üzleti modellek komplex értékelésére, és ezáltal az egyes intézményi stratégiákban rejlő feszültségek, kockázatok előrejelzésére is – mondta.
Az új, a problémák felépülését megelőző felügyeleti reakcióra már idén is volt jó példa: a KÖBE biztosító egyesület esetében a felügyeleti modellek fejlesztésének köszönhetően korai beavatkozás történt, ami elejét vette annak, hogy az intézménynél a tartalékhiány jelentőssé váljék – emelte ki Windisch László.
A biztosítási piacon emellett rendben zajlott a felügyelet és az intézmények közös felkészülése a 2016. január 1-jétől hatályos új EU-s tőkekövetelmény-szabályok, az úgynevezett Szolvencia II szabályrendszernek való megfelelésre. A biztosítási szektor felkészült az új rendszerre, az átállást a jegybank ellenőrzi, s a többségnél nem talált gondot.
Az intézményi hírek között a román ASTRA Biztosító csődje uralta az őszt. A Magyarországon csak fiókteleppel rendelkező biztosító bukása rámutatott, hogy a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások tekintetében lehet és kell is javítania az EU szabályain. „Hiába kértük már egy évvel ezelőtt a román felügyelettől az ASTRA fióktelep tevékenységének korlátozását, ennek kikényszerítésére semmilyen eszközzel nem rendelkeztünk” – mondta az alelnök. „Így a kormány támogatásával gyors jogszabály-módosítással sikerült elérni, hogy a magyarországi ügyfelek kártalanítása ne szenvedjen késedelmet.”